5 érdekesség a poszméhek teleléséről – hová tűnnek ősszel?

4–6 perc

A poszméhek telelése egészen másképp zajlik, mint a háziméheké. Míg a kaptárakban a méhcsalád együtt vészeli át a hideg hónapokat, a poszméhek nyári közösségei őszre felbomlanak. Csak az új királynőknek van esélyük megérni a következő tavaszt. De hol töltik a telet, és mi történik velük, amíg odakint fagyos a föld?

Október végén már egyre ritkábban látni poszméheket a kertekben. A még virágzó őszirózsákon vagy más késői virágokon néha feltűnik egy-egy testes példány, de a nyári sürgés-forgásnak vége. A legtöbb rovar ilyenkor már befejezte az aktív időszakát, a poszméhek között azonban akadnak olyanok, amelyeknek éppen most kezdődik életük egyik legnehezebb szakasza.

A poszméhek a vadméhek közé tartoznak. Magyarországon is számos fajuk él, és a háziméhekhez hasonlóan fontos szerepük van a virágos növények beporzásában. Vastag, szőrös testüknek és hőtermelő képességüknek köszönhetően hűvösebb időben is aktívak lehetnek, mint sok más beporzó rovar.

A hideg telet azonban még ők sem tölthetik egyszerűen a virágok között.

A poszméhek telelése: a királynők különös túlélési stratégiája

A legtöbb társas poszméhfaj családja mindössze egyetlen idényen át működik. Tavasszal egy áttelelt királynő alapítja meg a fészket, eleinte teljesen egyedül. Ő rakja le az első petéket, gondozza az utódokat, és maga szerzi meg a táplálékukat is.

Amikor megjelennek az első dolgozók, a királynő fokozatosan átadja nekik a gyűjtögetés és az utódgondozás feladatait. A kolónia nyáron növekszik, egyes fajoknál akár több száz egyedet is számlálhat.

Az ősz közeledtével azonban megváltozik a család élete.

A megfelelően fejlődő kolóniák hímeket és fiatal királynőket nevelnek. A hímek párzás után elpusztulnak, ahogy idővel az idős királynő és a dolgozók is. A megtermékenyített fiatal királynők viszont elhagyják a fészket, és megkezdik a felkészülést a télre.

Egyetlen fészekből több királynő is kikerülhet, de hogy közülük hányan élik túl a hideg hónapokat, az többek között a rendelkezésre álló tápláléktól és a telelőhely körülményeitől függ.

1. Nem a régi fészkükben telelnek

A poszméhkirálynők rendszerint külön-külön keresnek maguknak menedéket. Gyakran néhány centiméter mélyre ássák magukat a földbe, de előfordulhatnak moha alatt, korhadó fa közelében vagy más védett helyeken is.

A Xerces Society természetvédelmi szervezet összefoglalója szerint a megfigyelt telelő királynőket sok esetben nagyjából 2–15 centiméteres mélységben találták meg. Ez nem minden fajra érvényes szabály: a megfelelő telelőhely kiválasztásáról a kutatók még mindig viszonylag keveset tudnak.

Az biztos, hogy a bolygatatlan talaj, a természetes növényi törmelék és a megfelelő nedvességi viszonyok fontosak lehetnek a poszméhek teleléséhez.

2. Akár életük felét is nyugalomban tölthetik

A poszméhkirálynők akár tizenkét hónapig is élhetnek, és ennek jelentős részét téli nyugalmi állapotban tölthetik.

A telelés előtt felhalmozott energiatartalékaik segítik őket a táplálék nélküli időszak átvészelésében. Anyagcseréjük lelassul, aktivitásuk visszaesik, így sokkal kevesebb energiát használnak fel, mint repülés közben.

Ezért fontosak a nyár végi és őszi virágok. A királynőknek még azelőtt elegendő táplálékot kell találniuk, hogy végleg visszahúzódnának.

3. Tavasszal mindent egyedül kezdenek újra

Amikor a hőmérséklet emelkedik, és megjelennek a korai virágok a poszméhek telelése véget ér, az áttelelt királynők elhagyják rejtekhelyüket.

A következő hetekben megfelelő fészkelőhelyet keresnek. Erre alkalmas lehet egy elhagyott rágcsálójárat vagy más száraz, védett üreg.

A királynő egyedül gondoskodik az első utódokról, és csak a dolgozók megjelenése után válik lehetővé a feladatok megosztása. A fészekalapítás tehát még a sikeresen átvészelt tél után is kockázatos időszak.

Az európai vadméhek helyzetéről korábban külön is írtunk: Eltűnőben Európa vadméhei – és ez sokkal nagyobb baj, mint gondolnánk.

Mit tehetünk a kertben a poszméhek teleléséért?

A természetbarát kert kialakításához nem feltétlenül van szükség különleges eszközökre. Sokszor inkább az számít, mit hagyunk meg az őszi kertből.

4. Egy bolygatatlan kertrész többet érhet, mint gondolnánk

A rendszeres ásás, a talaj teljes megtisztítása és a növényi maradványok eltávolítása csökkentheti a poszméhek számára megfelelő búvóhelyek számát.

Érdemes ezért a bokrok alatt vagy a kert egy kevésbé használt részén meghagyni az avart, a mohát és a természetes talajtakarást. A korhadó faanyag és a száraz növényzet más rovaroknak is menedéket biztosíthat.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egész kertet gondozatlanul kell hagyni. A járdák, lépcsők és rendszeresen használt területek tisztán tarthatók, miközben néhány félreeső részen megmaradnak a természetes búvóhelyek.

Erről részletesebben is olvashatsz korábbi cikkünkben: Ne tüntessük el az összes falevelet – élet rejtőzik az avarban.

Ha ásás közben mozdulatlan poszméhkirálynőt találunk a talajban, és még fagyos éjszakák várhatók, ne vigyük meleg szobába. Lehetőleg óvatosan takarjuk vissza azzal az anyaggal, amelyben megtaláltuk, és ne tömörítsük körülötte a földet.

5. Vannak poszméhek, amelyek télen is aktívak

A földi poszméh (Bombus terrestris) egyes állományai eltérnek a megszokott éves ciklustól.

Nagy-Britanniában az 1990-es évektől kezdve rendszeresen dokumentálnak télen is aktív példányokat. Egyes királynők ősszel új fészket alapítanak, így a kolóniák a hidegebb hónapokban is működhetnek.

Ebben szerepet játszhatnak az enyhébb telek, valamint a városokban és kertekben télen is virágzó növények. A jelenséget azonban nem lehet egyszerűen minden poszméhfajra vagy minden európai országra általánosítani.

Magyarországon a társas poszméhfajok többségénél továbbra is az a jellemző, hogy az őszi kolóniák megszűnnek, és az új királynők telelnek át.

A kerttulajdonosok számára ebből egyszerű gyakorlati következtetés adódik: érdemes a tél végéig meghagyni néhány bolygatatlan területet, és tavasszal sem feltétlenül kell az első enyhe napon minden talajtakarást eltávolítani. Így az áttelelő királynőknek nagyobb eséllyel marad zavartalan menedékük.

Forrás: Bumblebee Conservation Trust – The bumblebee lifecycle – A poszméhek éves életciklusa, a királynők és dolgozók szerepe.

Xerces Society – Bumble Bees: Nesting and Overwintering – Fészkelés, telelőhelyek és a telelő királynők védelme.

Bumblebee Conservation Trust – Are bumblebees active during the winter? – Télen aktív földi poszméhek megfigyelései.

Fotó: Lorraine Wenham / Wikimedia Commons, CC BY 4.0